Ha Skócia, akkor... I.

2015. március 14. - tideQ

Ha Skócia, akkor... Burns és persze Walter Scott.

Gyerekkorunkban apu olvasott nekünk. Emlékeim szerint öt regényt, nagyjából egymás után, újra meg újra: "ugrás fejest az ágyba" és kezdődött a következő fejezet.

Az egyik könyv az Ivanhoe volt. Leginkább az elejére emlékszem:

- A disznók normannokká változnak? - visszhangozta Gurth. - Magyarázd ezt meg nekem, Wamba. Eszem tompa, és még dühös is vagyok. Semmi kedvem rejtvényeken törni a fejem. - Hát jó - felelte Wamba. - Csak azt mondd meg nekem, hogy hívják ezeket a négylábú, röfögő állatokat? Mi a szász neve a disznónak? - Swine! - kiáltott fel Gurth. - Mit kérdezed, ennyit még egy bolondnak is tudnia kell! - No, várj csak! - mókázott Wamba. - De hogy hívják akkor, ha leszúrták, kétfelé hasították és felakasztották, fejjel lefelé, ahogy az árulókat szokták. Mi a neve akkor? - Pork - felelte a kondás. - No, látod! - mosolygott Wamba. - A disznóhús neve már pork, ez pedig francia eredetű normann szó. Vagyis amíg a disznó él, amíg egy szász rabszolga őrzi, és vesződik vele, addig szász neve van. De mihelyt alkalmassá válik arra, hogy a kastélyban felszolgálják lakomára, akkor már tüstént normann nevet kap, mert a ropogós disznósülthöz a szegény angolszásznak semmi köze. Érted már, Gurth barátom? - Hát ami igaz, bizony igaz, még akkor is, ha egy bolond szájából halljuk. - Mondhatok erre más példát is - folytatta Wamba rendületlenül. - Ökör koma, amíg csordában sétálgat, a szász ox névre hallgat, és nagyon megfelel neki. De rögtön franciás beef úrfivá változik, ha puhára főzve, finom mártáska kisasszony társaságában elfoglalja méltó helyét az asztalon.

Van benne lovagi torna, ármány és szerelem, gaz normannok és igaz szászok, Oroszlánszívű Richárd, és még az álruhás Robin Hood is megnyeri az íjászversenyt.

Az ember annyit tesz, amennyi kitelik tőle - felelte Locksley. - Hubertnek igaza van ebben. E szavakkal megfeszítette íját, de most alaposan szemügyre vette fegyverét, és kicserélte a húrt, mert úgy látta, nem elég feszes, kissé megereszkedett az előző két lövéstől. Azután lassan, megfontoltan célzott, és a tömeg lélegzetét elfojtva, némán figyelt. Az íjász igazolta azt a jó véleményt, amelyet ügyességéhez fűztek: nyila kettéhasította a célba vett fűzfaágat. Tomboló tapsvihar következett. Még János herceg is úgy megcsodálta Locksley ügyességét, hogy elfelejtette, milyen ellenszenvet érez iránta.- Ez a húsz ezüst - mondta -, amelyet a kürttel együtt becsülettel megnyertél, a tied. Sőt kiegészítem ötvenre, ha felöltöd a mi egyenruhánkat és szolgálatunkba állsz mint íjász testőr, hogy mindig a közelünkben légy. Mert még sohasem láttam ilyen erős kezet, amint az íjat megfeszíti, sem ilyen éles szemet, amint pontosan a célba küldi a nyílvesszőt!- Bocsáss meg, nemes herceg - felelte Locksley -, de fogadalmat tettem, hogy bátyád, Richárd király az egyetlen ember, akinek szolgálatába lépek, ha egyáltalán szolgálatba lépek valaha is. Ezt a húsz ezüstöt pedig átengedem Hubertnek, aki ma éppen olyan derekasan feszítette az íjat, mint öregapja Hastingsnél. Ha szerénysége nem tartja vissza az utolsó próbától, éppen úgy eltalálta volna a fűzfaágat, mint én.

http://mek.oszk.hu/03600/03643/03643.pdf

Sosem próbáltam meg elolvasni angolul: http://www.gutenberg.org/files/82/82-h/82-h.htm

Számos film és TV sorozat készült a könyvből.
Számomra legérdekesebb az 1952-es, Robert Taylor és Elizabeth Taylor főszereplésével. A filmet Richard Thorpe rendezte. Talán érdekes tudni, hogy eredetileg ő rendezte volna a: The Wizard of Oz (Oz a nagy varázsló) című filmet, de két hét forgatás után elvették tőle. George Czukor filmjében látni néhány Thorpe által készített jelenetet. http://en.m.wikipedia.org/wiki/Ivanhoe_(1952_film)

Sir Walter Scott (1771. augusztus 15 - 1832. szeptember 21.) skót író, költő, színdarabíró, a történelmi regény megteremtője.